2016. november 26., szombat

Lezáratlan múlt

Ács Nagy Éva
Lezáratlan múlt
Egy pad a parkban, jelen a múlttal,
szerelmes sóhaj, egy név a fában,
kezed még kezemben, szám ajkadon,
szemünk ragyogott a boldogságtól.
Könnyek, hittük örökre kerülnek,
hogy létünk egymással egyesülhet
ifjúi álom volt, szép látomás,
hiába mondtuk, nem kell senki más!
Egy pad a parkban, egy név a szívben,
örökké él ott, nincs lemenőbben,
csókod mézédes íz, számban őrzöm,
még élek az elmémből nem törlöm.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése