Ács Nagy Éva
Küzdj a kórházunkért
Ez a kórház nekünk itt élőknek egy ereklye,
ennek a kórháznak, van még mit tennie,
itt születtünk meg e halálra ítélt falak között,
s most ide jöttünk érte,ez a kórház mindig jól működött,
itt segítettek rajtunk, mindenki ismert szinte mindenkit,
ne hagyjuk, hogy lerombolják a falait!
Itt születek meg gyermekeink, unokáink,
itt haltak meg, de méltóságban, dédapáink,
barátság fogadott, sőt családias légkör,
ne mártsák most belénk okosok a nagy tört,
nekünk kell ez a kórház, úgy mint régen,
annyi sok ember vágyik rá, annyi mint csillag az égen,
sokan nem tudnak már messzire utazni,
hol félnapokat kell ,hogy bejusson várni,
öreg néni, öreg bácsi inkább el sem megy,
akkor sem, ha tudják ez a játék nem babra megy,
életük, életünk, gyermekeinké itt a tét,
az ott dolgozóké, ki most elveszítheti mindenét,
ez a kórház a mi kis városunk szimbóluma,
hogy sokba kerül fen-tartása, süket duma,
az ember a fontos, az ember és egészsége,
meghalni engednénk,? értünk volt elvégre,
s mi az országért vagyunk, a Magyar népért,
ha élünk, többet tehetünk majd a dicsőségéért,
minek lerombolni ami még itt ép, és jó,
porba hulljon sok fej, talán az a való?
Ez a kórház melyhez annyi minden fűz,
kell , nem adjuk, lobogjon érte fel a tűz!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése