2016. október 27., csütörtök

Napfelkelte

Ács Nagy Éva
Napfelkelte

Lassan éled a hajnal, a fény játszik
a kertek alján, érzem magamon
simogatását, cirógatja arcomat,
gyengéden, mint óvó anya gyermekét,
csókot ad, ébreszt, játszik pajkosan,
én vígan ébredek, intek neki boldogan,
látom, hogy kel fel a nap, a hegyek mögül,
mint izzó vörös óriás, felettem tornyosul,
felváltja az éj varázslatos álmát,
a pirkadat ezerszínű vágyat varázsolt elém,
s ezer álmot, megint egy csodás napot!



Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése